Az év első napjához hazánkban is rengeteg szokás fűződött, de ezek közül falun is csak kevés maradt meg a mai napig.
Főleg az ünnepi ételek kínálatában élnek a tradíciók. Baromfit, mint tudjuk, nem tanácsos január elsején enni, mert elkaparná a szerencsét, a hal elúsztatja, viszont a lencse, a rizs, a köles pénzbőséget hoz.
A moldvai magyaroknál még dívik, hogy új év reggelén magot szórnak szét egymás házánál, úgy kívánnak bőséges termést. Szeged környékén ilyenkor a kútnál mosakodnak, hogy ne legyenek betegek, az Ipoly-menti palócok meg túrós rétest esznek, hogy hosszú életűek maradjanak.
A magyar nők előre gondoskodtak arról, hogy a karácsonyi nagy háztartási rally után a szilveszter a pihenésről szóljon: ilyenkor ugyanis a néphit szerint tilos takarítani és mosni, nehogy kidobjuk, vagy kiöntsük a szerencsénket.
Az sem mindegy, hogy az év utolsó napján mit teszünk az asztalra, halat vagy szárnyast semmiképpen, nehogy elússzon a szerencsénk, vagy a csirke-pulyka elkaparja jó mélyre.
Klasszikus szilveszteri menü a malacpecsenye, mert a röfi viszont kitúrhatja a szerencsénket. Nem maradhat ki a lencse sem - ez ugyanis a sok pénzt, gazdagságot jelképezi.